Teker(g)és a napelemes rendszerek világában

Az utolsó napsütéses őszi hétvégén egy különleges esküvőn vehettem részt. A páros férfi tagja hatalmas bringás, az itthoni és a környező országokban rendezett talán összes országúti kerékpáros versenyen megmérette már magát, sőt, a Tour de Hongrie szervezésében és a hazai kerékpársport életben is meghatározó szerepet játszott az elmúlt időszakban. Ahol felbukkan, mindenki bicózni kezd. Az egyetemen a semmiből épített fel egy bajnok csapatot, szervezett egyetemi országúti kerékpáros versenyt és még sorolhatnám. Persze mindig bicóval járt be a suliba, a kedvencem az volt, mikor azzal jött, amelyiknek az elején egy hatalmas kosár van. Akkor mindig száguldottunk egyet a campuson belül. De a felsőoktatás nem csak a bringás sikereket hozta el neki, hanem az igaz szerelmet is. Így esett, hogy ahogy kezdtem a történetemet, az őszt egy igazán különleges esküvővel zártam: az ő nagy napjukkal. A dolog pikantériája abban rejlett, hogy a szertartást követően a hagyományos közlekedési eszközöktől eltérően mindenki kerékpárral gurult el együtt a lagzi helyszínére (persze nem volt messze egymástól a kettő), a dudálást pedig a folyamatos csengőszó váltotta fel.

Az asztaltársaságomat ismertem régről az egyetemi évekből, de a végzés óta nem tartottuk a kapcsolatot, csak Facebookon követtük kivel mi történik. Az egyik srác például most telepített napelemeket a házára. Persze erre a témára mindenki rögtön ugrott, hiszen egy mérnök társaságban mindenki egy kicsit szakbarbár. Nyilván egyikünk sem energetikus, de ha meghalljuk a hatásfok szót és értjük, már nagyon okosnak gondoljuk magunkat. Első körben persze mindenkit egy dolog izgatott: a napelemes rendszerek árai. Hiába, mégis csak magyar a magyar. Mire ő elmesélte mekkora szerencséje volt. Egy erősebb nyári viharban meghibásodott a tetőszerkezete, amiért persze fizetett a biztosító nem is keveset, így egy tartósabb, stabilat kivitelt készített. Ezt követően jött elő benne az ötlet egy pályázati hirdetést látva, hogy milyen jó volna korszerűsíteni a házat energetikai szempontból. Bele is ugrott hát, felkeresett egy céget, akik a tervezéstől a kivitelezésig mindent vállalnak. A helyszíni felmérés során kiderült, hogy az előző tető bizony nem bírta volna meg a többlettömeget, így viszont tökéletes, semmilyen átalakítás nem szükséges a rendszer telepítéséhez. Tökéletesnek bizonyult a tető dőlésszöge is, valamint a környező fák és épületek sem árnyékolták számottevően a célterületet. Így tehát minden adott volt, hogy a paneleket egész évben megfelelő mértékben érje a napsugárzás. A tervező az éves fogyasztás alapján egy 11 db polikristály napelemből álló, 3,3 kW teljesítményű rendszer beszerelését ajánlotta egy megfelelő Fronius inverterrel. Ezzel éves szinten várhatóan 4,485 kWh termelhető, továbbá az éves megtakarítás összege ~144 000 Ft, ami havi bontásban 12 000 forintos spórolást jelent a villanyszámlák kimaradása által. Az egész műveletért a helyszíni felméréstől kezdve, a tervezésen és anyagköltségen át egészen a kivitelezésig összesen fizetett 1 600 000 forintot a teljes rendszerért. Ez ugyebár azt jelenti, hogy a befektetés körülbelül 10 év alatt fog megtérülni, ami bizony nem kevés, azonban ha figyelembe vesszük, hogy többet nem kell villanyszámlát fizetni, illetve a kiépített hálózat nem csak 10, hanem 30-40 évig fog működni, már nem is hangzik olyan rossz ötletnek a dolog.

Akinek pedig megterhelő egyszerre egy ilyen kiadás, a Magyar Fejlesztési Bank lehetőséget kínál egy kamatmentes hitel felvételére, amellyel kimondottan a lakosság háztartásainak energetikai fejlesztését kívánják elősegíteni, lehetővé tenni. Az igényelhető hitel összege 500 000 és 10 000 000 forint között lehet, a futamidő maximum 20 év, az önerő pedig 10%. Először azt gondoltam én is beleugrok valami hasonlóba. Egészen addig hittem, hogy így lesz, amíg a másik srác el nem kezdte mesélni, hogy milyen autót vett…